3.fejezet~A randi

 Ma reggel megnéztem a twitterem.Ez volt az első dolgom :).De szomorúan kattontottam rá a jobb felső sarokban lévő X-re,mert Loui nem követett be.Ez után felnézte a facemre is.Láttam,hogy Lola fönt van,ezért gyorsan rá írtam.

Kiléptem,és elmentem zuhanyozni és hajat mosni,még mielőtt Lola jön.Köntösbe és a fejemre csavart törülközővel léptem ki a fürdőszobából,mikor éppen csöngettek.Azt gondoltam Lola az,így nyugodtan nyitottam ajtót.Aztán elvörösödtem mikor megláttam,hogy az ajtóban szintén rákvörös fejjel Louis áll.
 -Ööö...khm...aztaa-dadogott,és látam,hogy tekintetével végig néz rajtam
 -Mit akarsz?-kérdeztem
 -Hát a telefonod,nem kapcsolható-mondta
 -Lehet,hogy lemerült.Ezért jöttél,hogy ezt elmond?-kérdeztem
 -Ez csak egy indok,amiért eljöhettem-mosolygott,én meg kérdőn néztem rá-Kellett egy indok,amiért idejöhetek.Nagyon úgy veszem észre,hogy már nem bírsz úgy engem,mint régen...-mondta
 -Hogy érted ezt?-kérdeztem halkan
 -Szóóvaall...öhm...Én úgy vettem észre,hogy...te...régebben...szóval één...te belém...szóval...
 -Igen.Beléd voltam esve-mondtam hidegen-De ne aggódj,mostmár megszabadultál attól az idegesítő kislánytól,aki sosem hagyott békén-mondtam
 -Sose zavart az a kislány.Ez a gyönyörű nő,pedig már végképp nem!-mondta kedvesen,mire végre elmosolylodtam
 -Engem viszont,ez a helyes pasi mindig is zavart-mondtam
 -Mi?Miért?-kérdezte élesen
 -Mert sosem vett észre engem...
 -De most észre vett...És szeretne elhívni rndizni-mondta,és látszott rajta,hogy tökre zavarban van.
 -Oké-mosolyogtam
 -Hétre érted jövök-kacsintott,majd el is ment.Hatalmas vigyorral csuktam be az ajtót,és gyorsan felrohantam a szobámba.Legnagyobb meglepetésemre,Lola ült törökülésbe az ágyamon.
 -Hát te?-kérdeztem
 -Hát én!-vonta meg a vállát.Gyorsan felöltöztem,és leültem az ágyra Lola mellé,majd elmeséltem neki a tegnap estét,és a ma reggelt is.Egyébként hozzá tenném,hogy Lola képes volt pizsamába átjönni :).Gyorsan megszárítottam a hajam,kajáltunk,felöltöztünk,és el is mentünk vásárolni.
Az összes zsebpénzem erre a ruhára költöttem:

Lola meg csak úgy vett egy gatyát,meg egy felsőt,ami mellesleg tök jól néz ki...majd kölcsön kérem...:


















Mire végeztünk a vásárlással,és még kajálni is elmentünk,addigra már majdnem fél öt volt.Gyorsan hazamentünk és elkezdtem készülődni.Lola segített a sminkemben és a hajam meg csak lazán kiengedtem.Éppen,hogy kész lettem,már csöngettek is.Ajtót nyitottam.Louis csak egy sima naciba és egy csíkos fölsőbe,volt,míg én totál kiöltöztem.
 -Hű,jól nézel ki!-mondta,és nyomott egy puszit az arcomra.Megfogta a kezem,és elindultunk a kocsija felé-Hova szeretnél menni?-kérdezte
 -Öhm...nem tudom...nekem mindegy-vontam meg a vállam
 -Oké-mondta,azzal el is indult.Már vagy negyed órája mentünk,mikor már tökre kiváncsi lettem,nem bírtam tovább,megszólaltam
 -Na,akkor most egészen pontosan,hova is megyünk?-tettem fel a kérdést
 -Ide!-mondta,azzal meg is állt a kocsival.Leparkol,és kiszálltunk.Egy gyönyörű szép parkba értünk,aminek a közepén egy szökőkút volt.Alig volt ott valaki.Színes volt és nagy és...és egyszerűen csoda szép.Levettem a cipőmet,és a fűre lépve,mint egy dilis el kezdtem rohangálni.Louis először csak mosolyogva nézett rám,aztán egyszer csak ő is megindult felém,majd megragadva a derekam,fölkapott a levegőbe,és pördült velem egyet.Letett maga elé.A szemembe nézett,.Nagyon közel volt hozzám.Egyre közelebb jött,majd hirtelen....megcsikizett.Én elkezdte rohanni előle,ő meg futott utánam.Aztán,mikor elkapott,én kezdtem el őt csikizni,majd elfutottam.Sokáig el voltunk így,míg a végén totál elfáradtunk.Leültünk egy kisebb dombra.Aztán, elkezdett esni az eső.
 -Hát ezt nem hiszem el!-háborodtam fel hirtelen
 -Mi van?-kérdezte
 -Nem látod?Esik az eső!-mutattam fel az égre
 -De látom.És?-vonta meg a vállát,és nyuogdtan üldögét tovább.
 -Na gyere,menjük!-ragadtam meg a csuklóját,és megpróbáltm felállítani,de nem tudtam.Tiszta erőböl húztam,de nem sikerült
 -Huh,sportolnom kéne valamit...-fújtam ki magam,majd kezdtem volna újból húzni,mikor ő megragadta erősen a kezem,és magára rántott.Az ölébe estem,és továbbra is fogta a kezem.Hirtelen magához szorított,nagyon erősen,majd el is engedett.Kitűrte a szememből a hajam,és most végre tényleg...megcsókolt.A végén kiszedte az egyik hajszálamat a szájából,mire mindkettőnkből kitört a röhögés.Még egy kicsit beszélgettünk,majd haza indultunk,hozzáteszem csurom vizesen.Az ajtóba is már csókkal köszöntünk el.Becsuktam az ajtót és megfordulva láttam,hogy ott áll Lola a nappali kellős közepén és mosolyogva néz felém.
 -Hát te?-kérdeztem megint csak
 -Hát én!-vigorgott
 -Itt alszol?-kérdeztem
 -Aha...-vonta meg a vállát.Persze,hajnalig dumáltunk,és elmeséltem neki mindent.(...)

2.fejezet~Egy szép este

 "Éppen ezért kellett rohanni.Berontottam az ajtón és a tömegbe Lolát kezdtem keresni. Meg is találtam,és sírva borult a nyakamba.
 -Jesszusom mi van?-kérdeztem rémülten,ő meg csak sírt és sírt,de úgy,hogy azt hittem kiszakad a tüdeje,,
 -Brady-makogta alig érthetően
 -Mi? Mi van Bradyvel?-kérdeztem,miközben egy pillanatra hátrakaptam a fejem,Louisra,aki időközben utolért engem és mögém jőve megfogta a vállam.
 -Ott!-mutatott oldalra,majd odakaptam a fejem.Brady két csajjal táncolt,fogdosta őket,lesmárolta őket,meg hasonlók.Lola nagyon érzékeny az ilyenekre,sőt talán mindenre,ami nem szivárvány és póni.
 -Gyere szépen!-fogtam meg fél kézzel a vállát,és elkezdtem kifele vezetni.A másik kezemet Louis ragadta meg,aztán már ő vezetett ki mindkettőnket a hatalmas tömegből.
 -Haza vigyelek titeket?-kérdezte
 -Az jó lenne-sóhajtotam,majd adtam egy zsepit Lolának.Én ültem elől,Lola meg hátulról a két ülés között előredugta a fejét,és nézte az utat.Egyébként az út végig szótlanul telt.Lola néha törölgette a szemét,majd olykor sejtelmesen rám vigyorgott és a szemével Louisra mutatott.Hát ő egy ilyen lány.Én is ilyen vagyok,de néha nem tudom magam jól érezni.Ezt szeretem Lolába,hogy bárhol jól érzi magát,és a rossz kedves sem tart tovább két percnél.Hamar hazaértünk.Leparkoltunk Loláék háza előtt.Bekísértem,majd mikor ki jöttem Loui még mindig ott állt a kapuban.
 -Én itt lakom a szomszédban.Szerintem haza találok-mondtam
 -Nagyon sokat változtál-sóhajtott
 -Oké,na szia-mondtam és sarkon fordultam,de ő megragadta a csuklómat,és óvatosan visszarántott
 -Amerikába a telefonom beleesett egy tóba.Ne kérdezd,hogy sikerült...
 -Meg se lepődöm...-forgadtam a szemem
 -Csak,hogy tudd,ezért nem hívtalak,mert nem volt meg a számod.Facebookot nem csinálhattam magamnak, a rajongók miatt,twitteren meg nem láttalak-hadarta
 -Talán azért mert nincs-azzal a zsebéhez nyúltam,mire ő tök furán nézett rám,és kivettem belőle a telefonját.Vissza is adtam neki,mert nem tudtam a feloldó kódját :D.Feloldotta és visszaadta.Meg se lepődtem az IPhone 5-ön.Beírtam a névjegyzékbe a számom,és a nevem,és felhívtam magam.A saját telómba elmentettem az ő számát.
 -Ezt az önállóságot...-mondta röhögve Louis,miután visszaadtam a telefonját-Nem változtál!
 -Na most már tényleg megyek-mondtam és nyomtam egy puszit az arcára,és be is  mentem
 -Hát te meg?Azt hittem tovább leszel-mondta anyu a konyhából.Én csak elmosolyodtam és egyszerűen nem tudtam letörölni a vigyort az arcomról.Felrohantam a szobámba,felvettem a pizsimet és gyorsan regisztráltam twitterre :) .De nem követtem be Louist.Az túl nyomulós lenne :D.(...)